Kecsmár Szilvia
ÍRÓ
Rólam
Az írás nagyon korán érkezett az életembe. Már óvodásként történeteket meséltem, élénk képzelőerőm egy pillanatnyi szünetet sem hagyott nekem. 🙂 Talán még álmomban is meséim fonalát szőttem tovább. Kiskamaszként órákat töltöttem verseim csiszolgatásával, az élet nagy kérdéseire kerestem válaszokat. Tizennégy évesen nyertem először irodalmi pályázaton. Annyira erős volt bennem a hit, hogy számomra az írás az út, hogy tizennyolc évesen, a világ elleni lázadásom kifejezéseként becsuktam a jegyzetfüzetemet és sok évig ki sem nyitottam. Ellentmondásnak tűnik? Nagyon is, ám nem az. Tapasztalni vágytam, kipróbálni magam egészen más területeken és bizonyosságot szerezni hitem valódi erejéről.
Az életet nem lineárisnak képzelem, sokkal inkább ciklikusnak, spirálisan növekvő térbeli alakzatnak, ahol, noha a témák visszatérőek, már más díszletek között, más tudatossági szinten tekintek rájuk, így megoldásaim is merőben eltérőek. Ez az írásaimban is megjelenik. Még a csendjeimben is fejlődöm (ott csak igazán), és szövegeim a leszűrt tapasztalások kivonatai akkor is, ha nem rólam szólnak. Mert az író mindig benne él az általa létrehozott világban, alakítója, időnként csak megfigyelője a szereplők küzdelmeinek, és maga is meglepődik, milyen új színekkel gazdagodnak története hősei. Velem legalábbis gyakorta megesik. Úgyhogy, igen, minden történetemben megtalálsz engem, de nem biztos, hogy ott, ahol keresel. 🙂
Egy évtizede publikálok folyóiratokban (Liget, Ezredvég, Agria, Kalligram, Pannon Tükör, Tiszatáj Online) és kötetekben (Simon Zoltán: Mi bátor akhájok, 2020; Szegedi Horizont 2017; Simon Zoltán: Apám kalapja, 2016; Gyűlölet és kiengesztelődés a Bibliában, 2016; Itt maradni, 2015; Szeged Antológia 2014, 2015, 2016).
2013-ban a Dióhéjban című írásom a Liget irodalmi és ökológiai folyóirat „TITOK LEGYEN!” című pályázat nyertesei közé került. 2014-ben a Kétpercnyi mennyország című novellám a Cédrus Művészeti Alapítvány és a Napút folyóirat „Kortárs irodalmi alkotások pályázata 2013” című felhívás egyik nyertes írása volt.
Tanultam újságírást, kommunikációt (SZTE), médiainformatikát (SZTE), urbanisztikát (Sorbonne) és asztrológiát (kínai, nyugati és védikus). 2016-ban az SZTE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában szereztem abszolutóriumot. Ösztöndíjasként éltem Párizsban, Bécsben. Régi vágyamnak engedve, 2022 óta természetgyógyász és fitoterapeuta képzéseken veszek részt. Egy másik szenvedélyemet követve, a virtuális világban keresek tájékozódási pontokat, ezért a mesterséges intelligenciáról tanulok.
Az Egy maréknyi fűszer című regényem 2018-ban látott napvilágot. Megtalálható a hazai könyvesboltok polcain és a könyves webáruházakban egyaránt.
2020-ban készült el a Kézzel készített karácsony című, magyarul és angolul ingyenesen letölthető e-könyvem, amit Pócsik Olga képzőművész illusztrációi színesítenek.
Jelenleg az új kötetemen dolgozom.
Egy maréknyi fűszer
Regény
„Érdekes élmény olvasni Emmi történetét, mert egy idő után kézen fog, és ha átvitt értelemben is, de bizony, szinte kötelező rajta keresztül szembesülni saját életünk jelentősebb állomásaival. Az állomás lehet megtörtént, netán hasonló élmény, mellyel érezzük a párhuzamot, vagy csak gondolatainkban lejátszott, “mi lett volna, ha?” történet. Így vele együtt járjuk meg a tisztítótüzet, majd éljük meg a katarzist, miközben az írónő kifejezésmódjának köszönhetően számtalan vizuális, kulturális és gasztronómiai élményben van részünk. Szerettem olvasni, majd a végén hosszan hallgatni…” Fehér Mariann, rádiós-műsorvezető
“A legtökéletesebb pillanatban találta meg Emmit a hívó szó. Amikor minden romokban hever, a remény legkisebb szikrája sem parázslik már, értelmetlen a reggeli felkelés, szívbe mar a levegővétel, szárazon ömlik a könny, elviselhetetlenül nyersen tör elő a hiány, az üresség betölti a legeldugottabb zugot is, és a fájdalom feloldása egyszerűen lehetetlen. Ilyenkor csak változás jöhet. Nincs más út. Önszántából vagy kényszerítő erő hatására, de mégis megmozdul az ember, és lassacskán újra csillogni kezd szemében az élet.” (részlet a regényből)
Megvásárolható a könyvesboltokban és a könyves webáruházakban.
Kézzel készített karácsony
E-könyv
Ingyenesen letölthető e-könyv magyarul és angolul.
Megjelenés éve: 2020
Simon Zoltán: Apám kalapja
Kötet
A közös alkotás a legjobb játék! 
Simon Zoltán képzőművész mindig valódi “írópróbáló” játékokat eszel ki. Az első közös alkotásunk még 2016-ban született, és az Apám kalapja című albumban jelent meg.
Emlékszem, hetekig nézegettem a kalapból (az album címadó kalapja) kisorsolt grafikát, ám sehogyan sem jutottam közelebb hozzá. Nem sokkal később, Indiában, a hajnali jóga és meditáció után, teljesen lecsendesedett elmével újból elővettem Zoli alkotását… Ott született meg a Már nem az című novellám. Nem tudtam, Zoli hogyan fogadja majd az írásomat, a válasza azonban minden képzeletet felülmúlt…
Liget folyóirat:
Dióhéjban
Nyertes pályázat
Nem voltam ott és te sem voltál.
Hogy láttuk egymást? Máskor, máshol.
Köszöntöttelek? Mindig udvarias vagyok.
Mosolyogtam? Ha egyszer örültem neked.
Beszélgettünk? Soha nem vagyok ellene.
Érdeklődtem az asszony felől? A kíváncsiság teszi.
Meséltem a gyerekekről? A kedvenc témám.
Meghívtál egy korsó sörre? Kedves tőled.
Visszahívtalak? Így neveltek.
Elővetted a mobilodat? Nekem is van.
Készült közös fotó? Remek.
Átküldted? Már nyitom is.
Hogy tetszik-e? Nagyon.
Bizonyíték? Nem tagadom.
Félek-e? Nem igazán.
Szerinted kellene? Meglehet.
Hogy most mit teszek? Semmit.
Miért nem? Mindketten tudjuk:
Nem voltam ott és te sem voltál.
(kérdés-felelet játék, egy valódi nem-vers :))
A „TITOK LEGYEN!” című pályázat egyik nyertes írása.
In: Liget irodalmi és ökológiai folyóirat, Budapest, 2013/3 Tematikus szám.
Tiszatáj Online: Tőlem elválaszthatatlan
próza
Kérlek, ha időd engedi, szánj néhány percet a legkedvesebb novellám elolvasására, mert Tőlem elválaszthatatlan.
Hosszú utat járt be ez az írásom a megjelenésig. Évekig hevert fiókban, mivel „nem túl szimpatikus, arisztokratikus hangulat lengi be”, ahogyan az egyik szerkesztő magyarázta a megjelentetés elutaítását. Végül mégiscsak utat talált magának, és én végtelenül hálás vagyok a Tiszatájnak, hogy immár kilencedik éve olvasható. 🙂
Olvasói vélemények
Nagyon remélem, hogy még sok-sok könyvet fogsz írni, mert kb. úgy beszippantott, hogy le sem tudtam tenni. Vártam, hogy az idősíkok mikor váltanak, mikor, hová „csöppenünk”, mi van most épp Emmivel. (Csaba)
Gratulálok ehhez a szuper könyvhöz!
Nagyon élvezetes volt olvasni Emmi történeteit, főleg hogy egy korombeli lányról szól, ezáltal bele tudtam élni magam az eseményekbe. Örülök, hogy született egy ilyen könyv, ami sokkal érdekesebb, mint a tablet vagy a telefon, csak ajánlani tudom mindenkinek. Alig vártam délutánonként hogy hazaérjek és olvashassam. Ritka jó könyv a kortárs irodalomban! (Zsanett)
A nyaralás során fejeztem be, és ajánlottam a lányaimnak is. Kicsit fintorogva fogadták az ötletemet, hogy olvassanak a tengerparton.
Szeretnek együtt csinálni, amit lehet, ezért kitalálták, hogy hangosan felolvassák egymásnak.
Annyira tetszett nekik Emmi története, hogy gyakorlatilag szünet nélkül olvasták felváltva. Azóta a szegedi kéttannyelvű franciás lányok kézről-kézre adják.
Köszönjük, igazi élvezetes, jó hangulatú, mégis nagyon életre nevelő történettel ajándékoztál meg minket. (Szabó Krisztina)
Kapcsolat
info@kecsmarszilvia.hu
